munka címkéhez tartozó bejegyzések

Lassítás gyors munkakörnyezetben? Lehetséges!

Lassítás gyors munkakörnyezetben? Lehetséges!

erdemes-Gyongyosi-Csalad-es-KarrierPont

Bár modern világunkban a gyorsaságot gyakran a hatékonyság eszközének tekintjük, az egyensúlyunk megőrzéséhez szükségünk van fékpedálokra is.

Végre itt a május, a levegőben kellemes virágillat terjeng, és ahogy a természet újraéled, úgy igaz ez ránk is. Fontos azonban észben tartanunk, hogy az energikus, motivált munkavégzés nem egyenlő a rohanással- sőt! Ha pörgős cégkultúrában, illetve multinacionális nagyvállalatnál dolgozunk, kifejezetten kihívást jelenthet számunkra a nyugalmunk és fókuszunk megőrzése, a stressz leküzdése. Mai interjúalanyunk a slow-mozgalom követeként beavat minket az egészség- és lendületmegőrző lassítás rejtelmeibe, hogy napjainkból könnyedén kihozhassuk a legtöbbet! Fézler Georginával, a Slow Social szemlélet és módszertan megalkotójával beszélgettünk.

A gyorsaság veszélyei
A túlzásba vitt pörgés hatására gyakran érezhetjük kimerültnek magunkat, és jó eséllyel a stressz tüneteit is észlelhetjük magunkon. Amennyiben állandóan úgy érezzük, hogy kifutunk az időből, az szintén arra utalhat, hogy ideje lassítanunk. „Ha túl gyorsan éljük az életünket, előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a kiégés – kezdi Gina a túlzott pörgés legjellemzőbb hátulütőjével. „Intő jel lehet továbbá, ha egy munkahelyen sem tudunk huzamosabb ideig megmaradni– csak ingázunk a vállalatok között ide-oda, és mintha sehol sem találnánk azt, amit keresünk”- árulja el a coach. Szerinte tagadhatatlan, hogy a gyorsaság fontosságát hirdető nagyvállalatoknak is része van a jelenség elterjedésében, egyéni felelősségünk alól azonban nem bújhatunk ki – hiszen mi döntjük el, hol húzzuk meg a határainkat, valamint hogyan ütemezzük a teendőinket. Ahhoz pedig, hogy szemléletmódot válthassunk, érdemes tisztábban lennünk azokkal a tényezőkkel, amelyek kizökkentenek minket a természetes ritmusunkból.

„A digitalizáció fejlődése alapvetően felgyorsította a munkahelyi kommunikációt. Manapság nemcsak hatalmas távolságokat tudunk Zoom meetingek segítségével áthidalni, de minden eddiginél gyorsabban is léphetünk kapcsolatba egymással. Mivel a digitális berkekben egymás naptárát is bármikor elérjük, másodpercek alatt rendelkezhetünk kollégáink idejéről – ez pedig óhatatlanul csökkenti az egyén ráhatását a saját időbeosztására” – emeli ki a szakértő, majd hozzáteszi:

„Az emberi szervezet, az agyunk nem arra van kondicionálva, hogy – kis túlzással – egyhuzamban 50 évet üljünk a számítógép előtt. A digitalizált, online munkavégzés számos kényelmi előnye mellet jelentős egészségügyi kockázatot rejt, a folyamatos képernyőbámulás pedig bizonyítottan nehezíti a koncentrációt. Minél több időt töltünk monitor előtt, és minél gyorsabban igyekszünk halmozódó teendőinket elvégezni, annál több hibát ejtünk majd. Ez a spirál pedig mindaddig ismétlődik és okoz nekünk egyre több kellemetlen tünetet, szorongást, amíg meg nem tanulunk tudatosan nemet mondani a kártékony rohanásra” – világít rá interjúalanyunk.
A megszokás persze nagy úr, de ha megértjük a slow-mozgalom lényegét, be fogjuk látni, hogy érdemes lehet visszavenni kicsit a tempóból.

Lassan járj, tovább érsz!
„A slow szemlélet felől tekintve a gyorsaság leginkább kapkodást, felületességet jelent, és a mennyiséget helyezi a minőség elé. Emiatt kialakulhat bennünk egy krónikus frusztráció is – a nagy kapkodásban ugyanis elveszítjük a kontrollt, és úgy érezhetjük, soha semmire nincs időnk” – magyarázza Gina. Persze fontos különbséget tennünk a szükséges gyorsaság és az indokolatlan kapkodás között. De hogyan?

„Az 1986-ban Olaszországból indult mozgalom fő célja, hogy megtaláljuk a tempo gusto-t, azaz a helyes, élhető tempót. A jól ismert tánclépéshez hasonlóan én a gyors-gyors-lassú munkavégzést szoktam javasolni: ha épp könnyű rutinfeladatokat látunk el, ahol nincs szükségünk fókuszáltságra, akkor nyugodtan gyorsíthatunk. Ám a koncentrációt igénylő, összetett teendők esetében érdemes több időt adnunk magunknak. A kettő ritmus váltakozása adhatja meg nekünk azt a harmóniát, ami élhetőbbé varázsolja a napjainkat” – árulja el a coach. Lássuk hát a konkrét, azonnal bevethető praktikákat, melyek segítségével mi is lassíthatunk egy kicsit!

„Gondoljuk végig, mennyire gyors a saját munkahelyünk, illetve a munkakörünk. Vizsgáljuk meg, mire van szükségünk egyes feladataink minőségi, ugyanakkor időben történő elvégzéséhez? Jellemzően melyik tevékenység közben, miért kezdünk el kapkodni?”- kezdi az első fontos kérdésekkel a szakértő, majd elárulja, hogy ezen felismerések tükrében milyen új, lassító szokásokat érdemes bevezetnünk.

Lépjünk a fékpedálra!
„Tartsunk rendszeresen szünetet, hogy az agyunk felfrissülhessen két nagyobb feladat között. Amennyire csak lehet, igyekezzünk visszaszerezni a kontrollt az időnk és a naptárunk felett – ha beidőzítjük a pihenőidőt, máris sokat tettünk az egyensúlyunkért. Tovább tanuljunk meg priorizálni, és felejtsük el a multitaskingot! Egyszerre csak egy teendőre, témára fókuszáljunk, és ne keverjük a magánéleti elintéznivalókat a munkahelyi feladatainkkal – vagyis ne a csapatértekezlet közben keressünk magunknak új ruhákat az online webáruházban” – javasolja a szakértő.
Az új szokások kialakítása nemcsak időt, de kellő önismeretet is igényel – ezen a téren pedig az következőket érdemes figyelembe vennünk interjúalanyunk szerint: „A rutinok arra hivatottak, hogy megkönnyítsék az életünket – épp ezért valószínű, hogy a reggeli, első munkaórákban megszokásból a könnyű, ismétlődő feladatokhoz nyúlunk először. Bioritmusunk azonban nem biztos, hogy engedi, hogy a késő délutáni órákban is koncentráltak és frissek legyünk. Bár a gyakori szünetek segíthetnek a délutáni fáradtság leküzdésében, ajánlott a nehéz, összetett feladatokat inkább a munkanap elejére időzítenünk.”

Az önismeret és határaink kijelölése abban is segíthet minket, hogy ne fogadjuk el a nem egészséges trendeket és normákat, hanem merjük megkérdőjelezni ezek létjogosultságát. „Ne vállaljuk túl magunkat! A mai világban a kimerülés, az elfoglaltság státuszszimbólummá vált – sok erő és önfegyelem szükséges hozzá, hogy elismerjük, a túlhajszoltság senkinek sem válik a javára. Ahogyan pedig rendet rakunk az elménkben azzal kapcsolatban, hogy mi az, ami ténylegesen szükséges a sikerhez és a feladataink ellátáshoz, és mi az, amit csak vélt elvárások mentén, automatikusan teszünk, rakjunk rendet a munkaállomásunkon is – legyen az egy asztal, vagy a számítógép és a fájlok, emailek, amikkel dolgozunk. A nap végi rendszerezés, válogatás megnyugtatóan hat ránk, és segít a következő nap elindításában is” – mondja a slow mozgalom egyik nagykövete, aki szerint a digitális, illetve analóg teendők közötti váltás, valamint a nyomasztó határidők mérföldkövekre való lebontása is nagy segítséget jelenthet számunkra, ha lassítani szeretnénk.

A fentiek nyomán vizsgáljuk meg jelenlegi rutinunkat és munkatempónkat, és alakítsunk ki egy olyan, személyre szabott rendszert, amelyben a gyorsan elvégzendő és a fókuszálást igénylő feladatok egészséges ütemben követik egymást. Ha a bennünk kialakult feszültség továbbra sem oldódna, érdemes lehet mérlegelnünk a munkahelyváltást. Tartsuk szem előtt egyéni prioritásainkat, és válogassunk személyre szabottan a több ezer ránk váró álláslehetőség között! Ha biztosra mennénk, töltsük fel modernizált CV-nket ide, és a naprakészség jegyében kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is!

Fülöp Henrik

Facebook

Home office-ból vissza az irodába – hogyan kezeljük az ezzel járó stresszt?

Home office-ból vissza az irodába – hogyan kezeljük az ezzel járó stresszt?

peldaul-Gyongyosi-Csalad-es-KarrierPont

Sokan hosszabb idő után most térnek vissza a home office-ból a munkahelyükre. Lehet, hogy bár vártuk ezt a változást, mégis nehezebben kezeljük, mint elsőre gondoltuk. Mit tehetünk?

Minden változás, így a pozitív változás is válthat ki szorongást vagy stresszt az emberből, még akkor is, ha egyébként egy régóta várt dologról van szó. Nem kell rosszul éreznünk magunkat, ha elsőre nekünk is nehézséget okoz az újbóli visszailleszkedés a korábban megszokott munkahelyi környezetünkbe, hiszen az elmúlt egy évben egy teljesen más életritmushoz kellett alkalmazkodnunk. De hogyan kezeljük az ezzel kapcsolatos aggályainkat és félelmeinket, miközben a világ azt várná tőlünk, hogy egy perc alatt visszarázódjunk a régi kerékvágásba? A témáról Fuller Biankát kérdeztük, aki pszichológusként főként a 20-as, 30-as korosztálynak segít szorongással, párkapcsolati problémákkal és önbizalomnöveléssel kapcsolatban, illetve pszichoedukációs tartalmakat készít a közösségi média oldalaira.

Miután bezárt a világ, sokkal többen voltak kénytelenek szembenézni magukkal
Több mint egy év telt el azóta, hogy a világ bezárt és ez a változás fenekestül forgatta fel az életünket. Nem volt könnyű megbirkózni ezzel a feladattal; sokaknak otthon kellett megoldaniuk a munkavégzést, míg mások el is vesztették a munkájukat. Az ingerszegény környezet és a lelassult tempó miatt Fuller Bianka szerint egyértelműen érezhető volt az a trend, hogy egyre többen fordultak pszichológushoz, mert önállóan már nem tudták megoldani a problémáikat. „Itt nem feltétlenül arról van szó, hogy a vírushelyzettel nem tudtak megküzdeni, sokkal inkább arról, hogy az embereknek van egy-egy alap nehézsége, ami ebben a helyzetben felerősödött és már nem tudtak megküzdeni ezekkel a dolgokkal úgy, ahogy korábban” – mutat rá a jelenségre a pszichológus. – „A kevesebb külső inger miatt mindenkinek sokkal több ideje jutott befelé fordulni, egy kicsit magára figyelni. Ilyenkor előkerülhetnek olyan dolgok, amelyeken dolgozni kell. Sok olyan megkeresést kapok, ami arról szól, hogy valaki egyébként jól boldogul az életben, de most jutott el arra a pontra, hogy szeretne foglalkozni az elakadásaival. Ez abszolút a COVID hozadéka.”

A nyitás pontosan ugyanakkora stresszt okozhat, mint a zárás egy éve
Sokan teljesen az otthoni munkavégzésre rendezkedtek be az elmúlt egy évben, és a kezdeti nehézségek után annyira megszokták, hogy már nem szívesen mennének vissza a munkahelyükre. Sok esetben azonban ezt nem mi döntjük el, és ha szólít a kötelesség, kénytelenek vagyunk újratervezni, ami kétségkívül egy stresszes folyamat. „Egy év elég hosszú idő ahhoz, hogy az életvitelünk átalakuljon. A nyitás pontosan ugyanannyi stresszel és szorongással járhat, mint amikor zárni kellett. Például újra kell találkoznunk emberekkel, akikkel már esetleg megszoktuk, hogy csak online beszélünk, és ez tud kényelmetlen helyzeteket indikálni” – magyarázza a szakember.

Hogyan rázódhatunk vissza, ha a változás egyik pillanatról a másikra történik?
Szokták mondani, hogy apró lépésekkel kezdjünk neki valaminek. De mi a helyzet akkor, ha ez lehetetlen és azonnal át kell állnunk egy teljesen más életritmusra? „Nagyon fontos, hogy mielőtt visszamennénk, kicsit kognitív szemlélettel mérjük fel a helyzetet. Kérdezzük meg magunktól: mi az, amire van ráhatásunk? Mi az, amire érdemes odafigyelnünk, mert nehézséget szokott okozni? Mi a legrosszabb és a legjobb forgatókönyv, ami történhet?” – javasolja Bianka. – „Érdemes a környezetünkkel is kommunikálni a helyzetünkről. Például ha úgy érezzük, hogy az irodában is szükségünk van a csendre és arra, hogy munkaidőben egyedül lehessünk, jelezzük!” Ezeken kívül fontos a szükségleteinkkel tisztában legyünk, hogy mi az, amitől jól éreznénk magunkat. „Térre vagy nyugalomra van szükségünk a munkánkhoz? Vagy arra, hogy újra kompetensnek érezzük magunkat? Igényeljük a visszajelzést?”

Adjunk magunknak elég időt
Klisének hangzik, de igaz: ne legyünk magunkkal türelmetlenek!

„Ez nem egy olyan dolog, ami az egyik pillanatról a másikra könnyű lesz és úgy térhetünk vissza dolgozni, mintha mi sem történt volna. Itt számításba kell vennünk azt, hogy pontosan ugyanakkora stresszel és ugyanannyi nehézséggel fog járni a visszatérés, mint az otthoni munkára való berendezkedés” – hívja fel a figyelmet a nehézségekre a pszichológus. – „Újra meg kell szoknunk, hogy esetleg korábban kell felkelnünk, többet kell utaznunk, minden nap ki kell mozdulnunk otthonról. Fontos elfogadnunk, hogy ez az elején kellemetlen lesz és lehet, hogy hibázni fogunk benne. Lehet, hogy nehezünkre esik majd megszokni a korai kelést és el fogunk késni. De ez benne van.”

Kommunikáljunk a felettesünkkel
Mindenképp érdemes lehet a gondolatainkat, igényeinket megosztani a főnökünkkel, hiszen hogyan is könnyíthetnénk meg másképp a saját dolgunkat? „Nyilván egy árnyalt helyzet, hogy kinek milyen a főnöke, de jobb esetben olyan felettesekkel vagyunk körülvéve, akikkel meg lehet ezeket a dolgokat beszélni. Lehet, hogy nem az lesz a megoldás egyből, hogy megengedi, hogy otthon maradjunk, de már az a tény, hogy beszélhettünk a gondjainkról és megoszthattuk, hogy nekünk nehézséget okoz valami, könnyítettünk magunkon. A főnök csak akkor tudja figyelembe venni ezt, ha tud róla” – hangsúlyozza Bianka. – „Fordított helyzetben pedig, hogyha valaki főnök, különös figyelemmel kell lennie a munkatársai iránt pontosan úgy, ahogy a zárásnál.”

Foglalkozzunk a mentális egészségünkkel
A szorongást legtöbb esetben a bizonytalanság érzése okozza. Érdemes megnéznünk, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy ezt a bizonytalan helyzetet egy kicsit biztonságosabbá tegyük.

„Már az tud egy nyugalmat adni, ha fel tudjuk mérni a helyzetet azzal kapcsolatban, hogy mire van ráhatásunk. Például azt nem tudjuk kontrollálni, hogy hányan szólnak hozzánk egy nap, de azt igen, hogy erre hogyan reagálunk. Vagy például azt nem tudjuk kontrollálni, hogy be kell mennünk a munkahelyünkre, de azt igen, hogy a munkaidő letelte után mivel igyekszünk feltöltődni. És ha látjuk ezeket a beavatkozási pontokat saját magunkkal kapcsolatban, az nagyon sokat tud segíteni” – tanácsolja a pszichológus. A szorongás és a stressz leküzdésére számos gyakorlati technika is létezik.

„Én szoktam ajánlani például a kontrollált légzést, mert amikor szorongunk, annak fiziológiai hatásai is vannak. Izzadhatunk, felgyorsulhat a szívverésünk, felgyorsulhat a légzésünk. Ha megpróbáljuk a légzésünket kontrollálni különböző légzésgyakorlatokkal, akkor le tudjuk nyugtatni a testünket, ennek következtében pedig a gondolataink is megnyugodhatnak. Bevett technika például a dobozlégzés: 4 másodpercig beszívjuk a levegőt, 4 másodpercig bent tartjuk, 4 másodperc alatt kifújjuk, majd 4 másodpercig ebben a kifújt állapotban maradunk és ezt ismételgetjük” – osztja meg velünk Bianka.

A szorongásra hajlamos embereknek különböző relaxációs technikákat és az autogén tréninget is ajánlja a szakember, aki szerint nagyon fontos, hogyha ezzel hosszabb távon küzdünk, kérjünk segítséget, akár csoportos, akár egyéni formában.

Fülöp Henrik

Facebook

5 íratlan szabály karanténirodistáknak

5 íratlan szabály karanténirodistáknak

amikor-Gyongyosi-Csalad-es-KarrierPont

A járvány első hulláma alapjaiban rengette meg a munka világát. Az irodai dolgozókból gyorsan karanténirodisták lettek, akár akarták, akár nem. Olyan hirtelen, az egyik napról a másikra történt a váltás, hogy sem a vállalatok, sem a munkavállalók nem tudtak érdemben felkészülni arra, hogy mit is jelent a home office valójában. Most itt a második hullám küszöbén úgy gondoltam, hogy összeszedem, melyek azok a szabályok, amelyek betartásával hatékonyabbá tehető az otthoni munkavégzés.

1. Legyen egy helyed!

A legtöbb irodában van asztalod, géped, monitorod, néhány személyes tárgyad, a saját kis bögréd. Amikor beérkezel oda ülsz le, ott kezded a napod és ott is fejezed be.
Otthon is kell egy hely. Tudom, hogy kevés négyzetméteren sok gyerekkel osztozva ez nem annyira egyszerű helyzet, de érdemes megpróbálni lecsippenteni egy kis sarkot a nappaliban, becipelni a gyerek íróasztalát a hálószobába, ha ő amúgy is az étkezőasztalnál tanul, vagy akár a gyerekszobát használni irodának.
Amikor reggel leülsz oda a kávéddal vagy egy kanna teával, akkor kezdődik a munkaidőd, és amikor délután felállsz a monitorod elől, akkor van a munkaidőd vége.
A hely kijelölése segíthet a gyerekeknek is, hogy jobban megértsék, mikor lehet zavarni a szülőket és mikor kevésbé.

2. Legyen reggeli rutinod

Korábban is megvolt ez a rutin. Van, akik reggel ötkor kel, megiszik egy szuper dzsúszt, meditál, majd jógázik, míg más kapkodva,- akárcsak én – próbálja összenyalábolni a gyerekeket, az összes cuccukkal és szétosztani a különböző intézményekbe, hogy utána magam is nekikezdhessek a napnak.
Home office-ban könnyű ellazulni ezt a reggeli dolgot… hiszen nem kell rohanni, odaérni. A szabadság érzése mámorító tud lenni – ‘Azt csinálok, amit akarok, és akkor amikor akarom’, – de ez könnyen halogatásba, lustaságba, és teljes hatékonytalanságba tud fordulni. Az új Home Office Rutin elengedhetetlen a hatékony munkavégzéshez, ahhoz, hogy a nap ne csak elfolyjon.
Ehhez van néhány vaskalapos szabály, amelyet érdemes betartani:
– Kelj fel minden nap ugyanabban az időpontban – na jó nem kell percre pontosan, de nagyon hasznos, ha mondjuk minden nap 7 körül kelsz
– Alakítsd ki a reggeli rutinod! – kell egy tonna kávé és fél óra bolyongás az ébredéshez, akkor számolj ezzel! A reggeli jógától felpörögsz, akkor kezdj ezzel! Alakítsd ki a rutinod és utána tartsd magad hozzá!
– Öltözz át! – a pizsamát mindenképpen vedd át, így a napodnak adsz egy löketet, és az agyad is egy másik mindsetbe kerül általa.

3. Legyenek meg a céljaid

Munkavállalóként az irodában gyakran megvoltak a heti, vagy akár a napi stand up-oknak nevezett rövidebb megbeszélések, amikor minden csapattag elmondhatta mi az, amivel foglalkozni szeretne aznap, vagy a héten. Ez pedig azt jelentette, hogy a munkatársak mindegyike átgondolta és összeírta, hogy melyek azok a lépések, minicélok, amelyekkel szeretne a héten foglalkozni.
Néhány cég nem vitte át ezt a szokást az online világba, de attól még az eszköz nagyon is hasznos, így ha nincs is hallgatóság, akkor is érdemes kitűzni a heti és a napi célokat.
Pénteken munkaidő vége felé rászánni néhány percet és összeírni 5-6 olyan dolgot, amivel a következő héten foglalkozni szeretnél. És ugyanígy érdemes a nap zárásaként összerakni a másnapi feladatlistát.
TIPP: Nem szabad végeláthatatlan feladatlistákat írni, mert abból csak sok elvégzetlen feladat és még több frusztráció esik ki, a lényeg, hogy olyan feladat legyenek a listán, amelyek A) beleférnek a napi munkaidőbe B) közelebb visznek a nagy célhoz.

4. Legyen egy időbeosztásod

A reggeli rutin fontosságáról már beszéltünk. Ugyanilyen fontos, hogy legyen egy úgynevezett íve az egész napodnak. Tudom, minden nap más, de mégis fontos, hogy meglegyenek azok a sarokpontok, amelyek minden nap visszaköszönnek.
Mik azok a dolgok, amelyek segítenek, hogy nagy kedvvel ugorj neki a napnak? Írd össze és próbáld meg beletenni a reggeli rutinba. Gondold át, mikor vagy a leghatékonyabb. Délelőtt? Akkor oda tervezz be egy zavartalan időblokkot, amikor fókuszáltan tudsz dolgozni. Utána jól jönne egy kis szünet? Akkor tervezz oda egy negyedórás kávészünetet.
Munkavállalóként rengeteg megbeszélésen kell részt vennünk, amelyek időpontja és időtartama nagy mértékben befolyásolja a nap tervezhetőségét, de ha egy induri-pinduri esélyed is van befolyásolni ezeket, akkor igyekezz úgy alakítani a napod, hogy legyenek benne zavartalan időszakok, amikor fókuszáltan tudsz dolgozni.
Vállalkozóként pedig könnyű átesni a túloldalra és kvázi szünet nélkül 12 órán át ütni a billentyűzetet, főként, ha az ember úgy érzi, most ő bizony flow-ban van. Időként meg kell állni, kinyújtóztatni a végtagokat, sétálni egyet, inni egy pohár vizet, majd újra visszaülni.

5. Legyen vége is a munkádnak!

Az egyik legnagyobb csapdája a home office-nak, hogy összefolyik a munka a családi élettel. Olyan könnyű leülni a gépe elé és gyorsan még megírni egy emailt a vacsora előtt, vagy, amíg a gyerekek mesét néznek elintézni néhány telefont.
Annyi feladat van és a 24 óra olyan kevésnek tűnik, hogy tíz órányi gépelés után is sokan úgy érzik még lenne mit csinálniuk, így inkább még ütik a billentyűzetet, ez pedig sok esetben a családi idő rovására megy. Erre is van néhány szabály, amely segítheti, hogy ne ess ebbe a csapdába.
• Fejezd be mindig ugyanakkor! – Ahogy reggel úgy este is próbáld meg kijelölni a kereteket, és igyekezz tartani az időt! Mondd ki azt, hogy 5-kor leteszed a lantot és befejezed a munkát!
• Sokszor azért esik nehezünkre befejezni a napot, mert látjuk, hogy ott a napi lista, amin, hat helyett csak 3 pipa árválkodik. Erre jó módszer lehet, ha összeírod mi az, amit aznap elvégeztél.
• Ahogyan az irodai munkának úgy a home office-nak is megvannak a maga íratlan szabályai, amelyek segíthetnek, hogy az otthon töltött munkavégzés ne végeláthatatlan halogatásba, és szétfolyó munkaidőbe torkolljon. Ha a fentiek alapján megpróbálod kialakítani a saját rutinod, akkor máris tettél egy lépést a hatékonyabb otthoni munkavégzés felé.

Fülöp Henrik

Facebook

Belépés a digitalizált munka világába tanfolyamok indulnak!

Megye Település Képzés megnevezése Képzés óraszáma Békés Békés Belépés a digitalizált munka világába 160 Békés Békéscsaba 160 Békés Gyomaendrőd 160 Békés Gyula 160 Békés Mezőkovácsháza 160 Békés Orosháza 160 Békés Sarkad 160 Békés Szarvas 160 Békés Szeghalom 160 Fejér Bicske Belépés a digitalizált munka világába 160 Fejér Dunaújváros 160 Fejér Enying 160 Fejér Gárdony 160 […]
“bekescsaba” kifejezésre történő keresés eredménye – Hírek